kiadó és produceri iroda

Kategória: Kiadványok 2 / 3 oldal

A MEDIAN által megjelentetett kiadványok összesített listája

Csendbe rejtett kulcsszavak – bemutató!

Jakubecz Márta

Megjelent Jakubecz Márta új könyve, a Csendbe rejtett kulcsszavak. Illusztrátora Simon M. Veronika. 

Nézze meg az alábbi eseményt a Televízióban: http://www.televizio.sk/2011/03/jakubecz-marta-titkai/

A Csemadok Felsőszeli Alapszervezete és a MEDIAN kiadó rendezésében 2011. március 17-én 17 órai kezdettel kerül sor Jakubecz Márta legújabb műve, a Csendbe rejtett kulcsszavak bemutatójára. A könyvbemutató a művelődési ház emeleti termébenrendezett  tárlattal indul. A kiállítás anyagát Simon M. Veronika Munkácsy-érmes székesfehérvári festőművész azon festményei alkotják, melyeket a kötet illusztrációiként készített. A rendezvényre mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

Peéry Rezső: A KÖNYV ÉS A DIÁK

Minden más védőfegyvert kiütött a kezünkből a Könyörtelen Sors. De nemes tradícióképpen átöröklöttünk egy pajzsot. Ha felvértezzük magunkat vele, sérthetetlenek és győzhetetlenek leszünk, mint a sárkányvérben fürdött Hős. Ez a páncél a gyökeres, alapos, európai színvonalú műveltség és a szellemi kultúra: az igazi, egyetlen, nemes magyar hagyomány. A könyv az a forrás, amelyből a legkülönbözőbb távlatokat átfogó műveltséget beszerezhetjük. Mert a színpad – különösen a mi szegény, provinciális színpadjaink – ma még nem az, ami volt régen, nem Templom. A könyv és a diák, micsoda utópisztikus csengése van ennek! Mennyivel jobban illenék ma egymáshoz: a diák és [a] sport, vagy a film, vagy a bokszolás. Mert a könyv ott fekszik a diák asztalán elhagyottan, felvágatlan árvaságban: a diák elfeledte, hogy tegnap még hű barátja volt a könyv, vagy régen, amikor a Csittvári Krónikában bujdosott a szabad gondolat. Diákfiúk, a Terekről, az Utcákról térjetek vissza a könyvekhez is, az emberi műveltség kelyheihez, különben megint kint rekedünk a sötétben, kisvárosi romantikák fülledt levegőjében!

Jakubecz Márta: Csendbe rejtett kulcsszavak (részlet)

5. Bizalom
 
Bíztál-e már vakon valakiben? Vajon miért tetted? Hittél abban, hogy megbízható, titkaid nem árulja el? Érezted, hogy rábízhatod magad, mert magas lelki szinten áll az illető, és számíthatsz diszkréciójára, megértésére, odaadására…

Picur királyfi és Ráró

Megjelent a Turcsányi Éva meséit tartalmazó kötet Langstein Kovács Erzsébet rajzaival.
A könyvbemutatót Pozsonypüspökin tartjuk az alapiskolában, 2011. március 23-án 10 órától.


Az egyik mese már látható és hallgatható a www.televizio.sk programjában: http://www.televizio.sk/2010/12/turcsanyi-eva-mokusmeseje/

Varga Frigyes: Szákállás az ekecsi Nap alatt

Hasznos, tanulságos és szívet gyönyörködtető olvasmány ez a kötet. Varga Frigyes (1936) felnőtteknek és gyerekeknek egyformán meséli el letűnt idők, elmúlt korok történeteit és azok tanulságait, a példaképül állítható hősök jeles cselekedeteit, a népi emlékezet és a levéltárak által megőrzött történelmi tényeket, akárcsak saját történetét a település közelmúltjának életében. Bizonyságául annak, hogy a hely befogadó és alkalmazkodó őslakossága nemcsak természeti kincsekben volt gazdag, hanem lelki értékekben is bővelkedett mindig. (304 oldal, fűzve, A5, 10.- €)

Történelem a tűzhelyen

Mikola Anikó: Történelem a tűzhelyen (Mikola Anikó riportsorozata 1975–76-ból, amely a c. hetilap hasábjain látott napvilágot).
Válogatta és összeállította: H. Mészáros Erzsébet. M. Nagy László archív fotóival. (Fűzve, 148×210 mm, 72 oldal, ára: 7.- €)

„Nem arra vállalkoztam, hogy pontos szociográfiai felmérést végezzek az ország magyarlakta területén. Ez szakember dolga lenne. Inkább élménybeszámolónak szánom ezt a sorozatot. Egy-egy tájegység jellegzetes ételeiről, főzési, sütési szokásairól beszélgettem a nagymamákkal és a dédmamákkal. E beszélgetések élményét szeretném megosztani az olvasókkal. És amennyire csak írásban lehetséges, visszaadni a tájszólásukat is. Azt a kincset, amely szintén tűnőfélben van.”
„Miközben az ételhagyományokat térképeztem, sokat gondolkoztam a tapasztaltakon, és újra csak azt mondom, és nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ezek az értékeink úgy csorognak ki a kezünk közül, mint a nyitott tenyérből a víz… Mindenütt meg kellene őrizni legalább mutatóba valamit abból, ami helyi, ami jellegzetes, hogy az utókor emlékezhessen és emlékeztethessen.” (Mikola Anikó)
„Ezért a gyűjtésért Mikola Anikóé az érdem, de köszönet jár érte Gágyor Péternek is. (…) Nem Anikón múlott, hogy több helyszínre nem juthatott el. Amit összegyűjtött, így is ajándék. Ahogyan nyelvünk zenéjét, az egymásba fűzött szavak ritmusát ízlelgeti, s papírra veti, ott van benne az áhítat, amellyel az emberi lélek nagyságában, szépségében gyönyörködött. Olvassuk olyan szeretettel, ahogyan ő átnyújtotta nekünk.” (H. Mészáros Erzsébet)


Utószó

„Nincsenek véletlenek. A sorsokat meghatározó, a mesebeli útválasztást eldöntő események szorítását mindenki jelleme, embersége, értékrendje szerint éli meg. Mikola Anikó azokban az években keresett befogadó munkatársi közösséget a szerkesztőségében, amikor ott is, mint az ország egész társadalmában, a legsúlyosabb politikai összecsapások, változások zajlottak, s a máról holnapra létezés bizonytalanságát élte évekig a magyar családok, asszonyok hetilapja. (Ezt a lapot a Szlovák Nőszövetség adta ki, szigorúan felügyelve, hogy nacionalista »túlkapások«, »felhangok« ne kerüljenek bele.) Az ún. »konszolidáció« időszaka volt ez, amikor számos hazai magyar író is a »feketelistán« szerepelt, hatvannyolcas magatartásáért, állásfoglalásáért szilenciumra ítéltetett.

A magyar hetilapok összevonását még csak felfüggesztették, de nem vonták vissza. A megmaradás, a »bizonyítás« érdekében az éppen időszerű politikumból kellett a legtöbbet publikálni, s ennek a mércéjével mérettetett meg a többi írás is, hogy nem érdemtelenül pazarolják-e a lap hetenkénti kiadására a papírt, a nyomdaköltségeket. Több mint harmincnégy év távlatából nézve, szinte hihetetlen, hogy minden időszerű demagóg felhang nélkül közlésre kerülhetett ez a sorozat, a Történelem a tűzhelyen. Az anyaggyűjtés ehhez, egyáltalán nem volt egyszerű, az »építő« riportokhoz igényelhető kiadói szolgálati kocsi, a riportert kísérő fényképész itt szinte szóba sem jöhetett. Esetleg további munkatárs nevére, más úti célt megjelölve (a jóváhagyást a kiadó igazgatója adhatta meg) juthatott el szolgálati kocsin néha-néha a kiválasztott helyszínre a gyűjtő. Akkor még, ebben a kiadóban, saját kocsi használata szóba sem jöhetett, meg Mikola Anikónak nem is volt saját kocsija…

Mintha nem dúlna ez az idegeket emésztő küzdelem, nem gyötörne mindenkit a minden napunkat átjáró félelem, vajon mit találnak megint, melyik sorba, szóba, címbe kötnek bele, s mi lesz a következménye, Anikó úgy járta autóbuszon, vonattal az országot, s gyűjtötte, írta, amíg ideje, ereje volt, magnó vagy fényképész nélkül, amire rátalált.

Ezért a gyűjtésért Mikola Anikóé az érdem, de köszönet jár érte Gágyor Péternek is. Ő volt az, aki az akkor még a kecsua indiánokért lelkesedő Mikola Anikót egyszerűen legorombította, mondván, sokkal közelebb is lenne mit csodálni, feltárni, ha venné a fáradságot, hogy a saját hagyományainkat közelebbről megismerje. És Anikó, aki szó nélkül hallgatta a péteri dörgedelmeket, ha nem is akkor rögtön, de amint módja lett rá, néhány hónap múlva elindult, hogy bekopogtasson a legöregebb falusi házakba, s élőben hallgassa, amit elmesélnek neki. És összegyűjtött mindent, amit az akkori körülmények között tudott. Hogy Mohiba is elment, az talán megérzés volt, hiszen nincsen már Mohi. Hogy mit jelentett a számunkra, azt az ott gyűjtöttek is szemléltetik.

Nem Anikón múlott, hogy több helyszínre nem juthatott el. Ez is ajándék. Ahogyan nyelvünk zenéjét, az egymásba fűzött szavak ritmusát ízlelgeti, s papírra veti, ott van benne az áhítat, amellyel az emberi lélek nagyságában, szépségében gyönyörködött. Olvassuk olyan szeretettel, ahogyan ő átnyújtotta nekünk.”


H. Mészáros Erzsébet
Pozsony, 2010

Röffencs Pista kalandjai

Megjelent Kovács Barnabás-Elek Sándor: Röffencs Pista kalandjai című illusztrált mesekönyv.
Keresse a jobb könyvesboltokban vagy a terjesztőnél!

(A mesékkel Mese, mese, mátka rovatunkban megismerkedhetnek kedves Olvasóink.)

Táblás kötés, B5, 24 színes oldal. Bolti ára: 6.- €

Röffencs Pista kalandjai

Kovács Barnabás-Elek Sándor: Röffencs Pista kalandjai
(Táblás kötés, 24 oldal, négyszínnyomás)
Mese apró gyerekeknek

Bíró Szabolcs: Sub Rosa

„Mi is valójában a Sub Rosa? Mővészettörténeti krimi, áltörténelmi kalandregény, az összeesküvés-elméletekről szóló (viszonylag) gyors párbeszéd, romantikus thriller, tisztelgés a könyvek, Európa kulturális öröksége és a Templomos Lovagrend előtt? Mindez összesen? Egyik sem?

Miután megírtam a könyvet, majd megpróbáltam egy kívülálló szemével elolvasni, úgy éreztem, szükséges megírnom hozzá ezt az utószót is. Azt hiszem, a Sub Rosa elsősorban egy kommersz műfajba bújtatott, habkönnyű válasz Umberto Eco munkásságára (bár tudom, hogy az Olvasók többsége csuklóból Dan Brownhoz fog hasonlítgatni). Másrészt egyfajta választóvonal az eddig megjelent és az ezután megírandó könyveim között. A többi csak ezek után következik.

A regényben szándékosan kevertem össze a valóságot a saját fantáziám szüleményeivel annyira, hogy szinte már magam sem tudom szétválogatni a kettőt egymástól. Azt hiszem, tartozom annyival a Kedves Olvasónak, hogy legalább egy kicsit rávilágítsak a tényekre.

A színek harmadik világa

Nagy József izgalmas színelméleti kézikönyve a 84 éves képzőművész színelméleti kutatásait és sajátos látásmódját foglalja össze hasznos és sokoldalú útmutatást nyújtva képzőművészek és laikusok számára egyaránt. (Kötve, 4+4, 200 oldal, B5 méret).
Felelős szerkesztő: Klaučová Nagy Gabriella.










Nagy József festőművész

Nagy József festőművész. Foto © Haraszti Mária


Nagy József festőművész

Életrajzi adatok


1926. április 2-án született Pozsonypüspökin.

1953–59 Képzőművészeti Főiskola, Pozsony. Tanárai Vincent Hložnik, Orest Dubay.

1953   feleségül veszi Mária Mikuláškovát, megszületik lányuk, Gabriella.
1959   óta szabadfoglalkozású művész. Pozsonypüspökin él. Az első évtizedekben főleg grafikával és illusztrációval foglalkozott. A Dolgozó Nő, A Hét, az Irodalmi Szemle, az Új Szó, A Remény folyóiratok és lapok, valamint a Madách Könyvkiadó, a pozsonyi Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó Magyar Osztálya és az Egyházi Kiadó részére illusztrált. 1964-től több templom részére alkotott, tervezett berendezési tárgyakat, Keresztutat, oltárképeket, murális alkotásokat. A Szlovák Képzőművészek Szövetségének tagja volt.

1989   egyik alapító tagja a CSMKT-nak, majd a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának (SZMKT); valamint a Szlovák Képzőművészeti Unió (SVU) tagja.

2001   Szlovák Köztársaság Ezüst Plakettjével tüntetik ki.
2003   Posonium Életmű Díjat kap.

2006   Pozsony Megye Díját adományozzák neki.


Akademický maliar Jozef Nagy
Životopisné údaje


* 2. apríla 1926 Podunajské Biskupice

1953–59 štúdium na Vysokej škole výtvarných umení v Bratislave, profesori Vincent Hložník, Orest Dubay

1953 berie si za manželku Máriu Mikuláškovú, narodí sa dcéra Gabriela

od 1959 žije v Podunajských Biskupiciach ako umelec v slobodnom povolaní. V prvých desaťročiach sa zaoberal hlavne grafickou a ilustračnou tvorbou. Pracoval pre noviny a časopisy Dolgozó Nő, A Hét, Irodalmi Szemle, Új Szó, A Remény a pre Vydavateľstvo Madách, Slovenské pedagogické nakladateľstvo a Cirkevné vydavateľstvo. Od roku 1964 vytvoril alebo navrhol zariadenie interiéru, Krížové cesty, oltárne obrazy, nástenné diela pre viaceré kostoly. Bol členom Zväzu slovenských výtvarných umelcov.

1989   jeden zo zakladajúcich členov Spoločnosti maďarských výtvarných umelcov Slovenskej republiky (ďalej SMVU SR), člen Slovenskej výtvarnej únie (SVÚ)

2001   vyznamenaný Striebornou plaketou Slovenskej republiky

2003   Cena Posonium za celoživotné dielo  

2006   Výročné ocenenie Bratislavského samosprávneho kraja


Biography

* 2. April 1926 Podunajské Biskupice

1953-59  studies at the Academy of Fine Arts in Bratislava, professors Vincent Hložník, Orest Dubay

1953   he marries Mária Mikulášková, daughter Gabriela is born

since-1959 lives in Podunajské Biskupice as a freelance artist. In the first decades of his professional activity he was dealing mainly with graphics and illustrations. He worked for the newspapers and magazines Dolgozó Nő, A Hét, Irodalmi Szemle, Új Szó, A Remény and for the Hungarian Publishing House Madách, the Slovak pedagogic publishing house and the religious publishing house Cirkevné vydavateľstvo. Since the year 1964 Jozef Nagy designed several church interiors and realised altar paintings, paintings of the Stations of the Cross and mural paintings. He was member of the Association of Slovak Fine Artists (Zväz slovenských výtvarných umelcov).

1989   one of the founding members of the Association of Hungarian Fine Artists in Slovak Republic (SMVU SR), member of the Slovak Fine Art Union (SVÚ).

2001   he was awarded The Silver Medal of Slovak Republic

2003   he was awarded Posonium Price for Life Achivements


2 / 3 oldal

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén